Az egyházi szertartás tehát önmagában nem elegendő, viszont egyik megelőzheti a másikat, hacsak az adott egyház nem kér hivatalos iratot a házasságkötésről. A szertartás lényege, hogy a házasulandó felek az anyakönyvvezető előtt megjelenve, együttesen és egyetértésben mondják ki házassági szándékukat.

Az esküvőn szükség van még egy-egy tanúra, akik a mennyasszony és a vőlegény mellett ugyancsak aláírják az anyakönyvet, ezzel hitelesítve a házasságot.

Mielőtt azonban idáig eljutnál, fontos tudni, hogy milyen előkészületek szükségesek a polgári házasságkötéshez.

Előzetesen be kell jelentkezni annál az anyakönyvvezetőnél, ahol a házasságot meg kívánod kötni. Ez általában a házasság előtt legalább 30 nappal kell, hogy megtörténjen (különleges esetekben ez az idő lerövidíthető). A házasulandó feleknek tehát előzetesen - de nem feltétlenül együtt - be kell menniük az anyakönyvvezetőhöz, és nyilatkozniuk kell:

• házasságkötési szándékukról
• arról, hogy legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek nincs törvényi akadálya,
• születendő gyermekük családi nevéről,
• a vőlegénynek arról, hogy nem tud a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekéről
• és arról, hogy a gyermeket – ha van - elismeri vagy nem ismeri el magáénak.

Ezek csak személyesen tehetők meg, és ezekről a nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít. Ha nincs törvényi akadálya a házasságnak, akkor kitűzi az időpontot, amely a szándéknyilatkozat utáni 30 napon túlra fog esni.

Mik lehetnek az akadályok, illetve mely esetekben érvényteleníthető jogilag egy házasságkötés?

1. Ha a házasuló valamelyikének még fennálló házassága van
2. Ha a házasulók meghatározott rokoni kapcsolatban állnak, vagyis:
   egyenesági rokonok
   testvérek
   a házastárs és a volt házastárs egyenes ági leszármazója
   testvér testvérének vérszerinti leszármazója
   örökbefogadó és örökbefogadott
3. Ha a házasság megkötésekor valamelyik fél cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll.
4. Ha a házasság megkötésekor valamelyik fél a cselekvőképtelenség állapotában volt, még ha ilyen hatályú gondnokság alatt nem is állt.
5. Ha a házasság megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el, vagy ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.Ha valamelyik fél még nem töltötte be a 16. életévét.
6. Ha a 16-18. év közötti személy a gyámhivatal engedélye nélkül kötött házasságot.

Ha bármely akadályt észlel az anyakönyvvezető már a házasságkötés előtt, akkor nem adja egybe a párt, ha viszont bármely kizáró ok csak a házasságkötés után derül ki, akkor azt csak bírósági ítélettel lehet érvénytelenné tenni.

Az anyakönyvvezetői eljárásnak (beleértve a házassági anyakönyvi kivonat kiadását is) nincs anyagi vonzata. Az anyakönyvezető irodájában lezajlott házasságkötésért sem kell fizetni, de ha ünnepélyes szertartást akarsz, az önkormányzatonként eltérő mértékű, és a ceremónia külsőségeitől függően változik.

Kapcsolódó cikkek:

• Boszorkák ide!
• Nászéjszaka régen és most
• Házasság és tabu témák anno